Template Gallery

Choose a template to get started, or explore others' creations

13,8 milliárd éve (az „ősrobbanás”)
4,6 milliárd éve (a Föld keletkezése)
3,5 milliárd éve (az első mikroszkópikus élőlények)
320-200 millió éve (Pangea őskontinens)
230-65 millió éve (a dinoszauruszok kora)
Őskor
i. e. 3.200.000 (Lucy australopithecus, a „hiányzó láncszem”)
i. e. 3.000.000-10.000 (paleolitikum)
i. e. 300.000 (Samu, a vértesszőlősi ősember)
i. e. 25.000 (a willendorfi Vénusz)
i. e. 20.000 (a lascaux-i barlang barlangrajzai)
i. e. 15.000 (az Altamira barlang barlangrajzai)
i. e. 10.000-8.000 (mezolitikum)
i. e. 10.000 (az utolsó jégkorszak [Würm] vége)
i. e. 9.000 (az első állatok és növények háziasítása)
i. e. 8.000-3.000 (neolitikum)
i. e. 5.000 (a Tordos-Vinca kultúra és a vonaldíszes edények kultúrája)
i. e. 5.000 (a Kökénydombi Vénusz – neolitikus idol)
i. e. 3.100-2.000 (Stonehenge)
Ókor
i. e. 3.300 (az ókor kezdete)
i. e. 3.000-1.200 (bronzkor)
i. e. 1.200-tól (vaskor)
Mezopotámia
i. e. 2.650 körül (Gilgames sumer király uralkodása)
i. e. 2.350 körül (Lugalzageszi sumer király uralkodása)
i. e. 2.300 körül (Sarrukín akkád király uralkodása)
i. e. 2.100-2.000 (III. uri dinasztia – Ur-Nammu és Sulgi uralkodása)
i. e. 1.800 körül (Samsi-Adad óasszír király uralkodása)
i. e. 1.790-1.752 (Hammurapi óbabiloni király uralkodása)
i. e. 1.595 (a hettiták elfoglalják és kifosztják Babilont)
i. e. 1.274 (a kádesi csata a hettiták és II. Ramszesz között)
i. e. 1.200 körül (a tengeri népek vándorlásának kezdete)
i. e. 1.200-900 (a Közel-Kelet sötét kora)
i. e. 730 körül (III. Tukulti-apil-éssara újasszír király és katonai reformer uralkodása)
i. e. 671 (az Újasszír Birodalom elfoglalja Egyiptomot)
i. e. 650 körül (az Újasszír Birodalom fénykora – Sennahérib és Assurbanipál uralkodása)
i. e. 612 (az Újbabiloni Birodalom elfoglalja Ninivét, az Újasszír Birodalom bukása)
i. e. 605-562 (Nabukodonozor újbabiloni király uralkodása, Babilon a világ legnagyobb városa)
i. e. 539 (az Óperzsa Birodalom elfoglalja Babilont, az Újbabiloni Birodalom bukása)
i. e. 559-530 (Nagy Kürosz óperzsa nagykirály uralkodása, az Achaimenida (Óperzsa)
Birodalom születése)
i. e. 525 (Kambüszész óperzsa nagykirály elfoglalja Egyiptomot)
i. e. 490 (a görög városállamok Marathónnál legyőzik Dareiosz óperzsa nagykirályt)
i. e. 480 (Xerxész óperzsa nagykirály görög hadjárata: a thermopylaei perzsa győzelem, Athén
kifosztása, majd a szalamiszi és plataiai perzsa vereség)
i. e. 336-323 (Nagy Sándor uralkodása és világhódító hadjárata, az Achaimenida (Óperzsa)
Birodalom bukása)
i. e. 250 körül (Arszakész megalapítja a Párthus Birodalmat)
i. e. 53 (a carrhaei csata: párthus győzelem a rómaiak fölött)
i. sz. 224 (a Párthus Birodalom bukása, a Szászánida (Újperzsa) Birodalom születése)
i. sz. 651 (a Szászánida (Újperzsa) Birodalom bukása, az arabok felemelkedése)
Izrael
i. e. 1.050 körül (Izrael állam alapítása)
i. e. 950 körül (Salamon zsidó király uralkodása, Izrael állam fénykora)
i. e. 722/721 (az Újasszír Birodalom elfoglalja Jeruzsálemet)
i. e. 587 (az Újbabiloni Birodalom elfoglalja Jeruzsálemet, a babiloni fogság kezdete)
i. e. 63 (a Római Birodalom elfoglalja Jeruzsálemet)
i. sz. 66-70 (a sikertelen nagy zsidó háború Róma ellen)
Egyiptom
i. e. 3.000-2.650 (archaikus kor)
i. e. 3.000 (Ménész fáraó uralkodása)
i. e. 2.650-2.100 (Óbirodalom)
i. e. 2.500 körül (a gízai piramisok építése)
i. e. 2.050-1.650 (Középbirodalom)
i. e. 1.850 körül (III. Szeszósztrisz/Szenuszert fáraó uralkodása)
i. e. 1.550-1.050 (Újbirodalom)
i. e. 1.400-as évek (a Thotmesz nevű fáraók és Hatsepszut kora)
i. e. 1.468 (a megiddói csata, III. Thotmesz győzelme a mai Szíriában)
i. e. 1.300-as évek (III. és IV. Amenhotep (Ehnaton), illetve Tutenkhamon fáraók uralkodása)
i. e. 1.200-as évek (a Ramszesz nevű fáraók uralkodása)
i. e. 1.274 (a kádesi csata a hettiták és II. Ramszesz között)
i. e. 1.200 körül (a tengeri népek vándorlásának kezdete)
i. e. 671 (az Újasszír Birodalom elfoglalja Egyiptomot)
i. e. 525 (Kambüszész óperzsa nagykirály elfoglalja Egyiptomot)
i. e. 332/331 (Nagy Sándor elfoglalja Egyiptomot, Alexandria alapítása)
i. e. 323-30 (a makedón Ptolemaida-dinasztia Egyiptom élén)
i. e. 30 (Kleopátra öngyilkossága, Egyiptom római provinciává válik)
i. sz. 1.822 (Champollion megfejti a hieroglifákat)
Hellasz
i. e. 2.200-1.100 (görög bronzkor: a minószi, a mükénéi és a kükladikus civilizációk)
i. e. 2.000-1.700 (a minószi régi paloták kora)
i. e. 1.700-1.450 (a minószi új paloták kora)
i. e. 1.450 körül (mükénéi hódítás Krétán, a minószi kultúra bukása)
i. e. 1.100-750 (sötét kor)
i. e. 900 körül (a dór vándorlás)
i. e. 776 (az első olympiai játékok)
i. e. 750-480 (archaikus kor)
i. e. 632 (a külóni vérbűn)
i. e. 621 (Drakón törvényei: az athéni törvények első írásba foglalása)
i. e. 594 (Szolón törvényei: az athéni timokratikus alkotmány)
i. e. 560-527 (Peiszisztratosz Athén türannosza)
i. e. 510 (Hippiasz türannosz elűzése Athénból)
i. e. 508 (Kleiszthenész törvényei: a phüléreform)
i. e. 490 (a marathóni csata: görög szárazföldi győzelem Dareiosz perzsái fölött)
i. e. 480 (a szalamiszi csata: görög tengeri győzelem Xerxész perzsái fölött)
i. e. 479 (a plataiai csata: görög szárazföldi győzelem Xerxész perzsái fölött)
i. e. 480-323 (klasszikus kor)
i. e. 478 (Athén megalapítja a perzsaellenes déloszi szövetséget)
i. e. 465-429 (a Periklész-féle aranykor Athénban)
i. e. 431-404 (a peloponnészoszi háború Athén és Spárta között)
i. e. 404-371 (a spártai hegemónia évei)
i. e. 371-362 (a thébai hegemónia évei)
i. e. 336-323 (Nagy Sándor uralkodása: a Makedón Birodalom születése)
i. e. 323-30 (hellénisztikus kor)
i. e. 168 (a püdnai csata: a Római Birodalom legyőzi Makedóniát, amely római provincia lesz)
i. e. 64 (Pompeius bevonul Szíriába, a Szeleukida Birodalom bukása)
i. e. 31 (az actiumi csata: Octavianus legyőzi Antonius és Kleopátra hajóhadát)
i. e. 30 (Kleopátra öngyilkossága, a Ptolemaida Egyiptom római provinciává válik)
Róma
i. e. 753 (Róma monda szerinti alapítása)
i. e. 753-510 (a királyság kora)
i. e. 510-27 (a köztársaság kora)
i. e. 451 (a XII táblás törvények: írásba foglalják Rómában a törvényeket)
i. e. 396 (Veii elfoglalása, az etruszkok legyőzése)
i. e. 390 (a Brennus vezette gallok kifosztják Rómát)
i. e. 367 (Leges Liciniae Sextiae: a 2 consul közül az egyik plebeius)
i. e. 343-290 (a három samnis háború, Közép-Itália meghódítása)
i. e. 290-282 (a tarentumi háború, Dél-Itália, vagyis Magna Graecia meghódítása)
i. e. 265 (egész Itália római uralom alá kerül)
i. e. 264-241 (az első pun háború)
i. e. 218-201 (a második pun háború)
i. e. 216 (a cannaei csata: Hannibál győzelme Róma felett)
i. e. 202 (a zamai csata: Cornelius Scipio győzelme Hannibál felett)
i. e. 168 (a püdnai csata: Róma legyőzi Makedóniát, amely provincia lesz)
i. e. 149-146 (a harmadik pun háború)
i. e. 102/101 (Caius Marius legyőzi az Itáliába betörő teutonokat és kimbereket)
i. e. 80-as évek (polgárháború Marius és Sulla, a néppárt és az optimaták között: Sulla Róma
diktátora lesz)
i. e. 73-71 (a Spartacus-féle rabszolgafelkelés)
i. e. 64 (Pompeius bevonul Szíriába, a Szeleukida Birodalom bukása)
i. e. 60 (az első triumvirátus: Caesar, Pompeius, Crassus)
i. e. 58-52 (Caesar meghódítja Galliát)
i. e. 53 (a carrhaei csata: hatalmas párthus győzelem a rómaiak fölött, Crassust lefejezik)
i. e. 48 (a pharsalosi csata: Caesar legyőzi Pompeiust)
i. e. 46-44 (Caesar diktatúrája Rómában)
i. e. 44. március 15. (Caesar meggyilkolása)
i. e. 43 (a második triumvirátus: Octavianus, Marcus Antonius, Lepidus)
i. e. 42 (a philippi csata: a második triumvirátus legyőzi Caesar gyilkosait)
i. e. 31 (az actiumi csata: Octavianus legyőzi Antonius és Kleopátra hajóhadát)
i. e. 30 (Kleopátra öngyilkossága, a Ptolemaida Egyiptom római provinciává válik)
i. e. 27 - i. sz. 476 (a császárkor)
i. e. 27 - i. sz. 284 (a principátus kora: a császár a Szenátus első embereként uralkodik)
i. e. 27 - i. sz. 14 (Augustus császár uralkodása)
i. sz. 6-9 (a sikertelen pannon-dalmata felkelés Pannoniában)
i. sz. 43 (Savaria, a mai Szombathely alapítása)
i. sz. 68 (Nero császár öngyilkossága, kihal a Iulius-Claudius-dinasztia)
i. sz. 98-117 (Traianus császár uralkodása, a Római Birodalom eléri legnagyobb kiterjedését)
i. sz. 161-180 (Marcus Aurelius császár uralkodása, a kvád-markomann háborúk Pannoniában)
i. sz. 193 (Septimius Severust Pannoniában császárrá kiáltják ki)
i. sz. 193-235 (Pannonia fénykora, a Severus-dinasztia uralkodása)
i. sz. 3. század közepe (a katonacsászárok kora, a nagy válság évtizedei)
i. sz. 284-476 (a dominátus kora: a császár nyílt egyeduralkodóként uralkodik)
i. sz. 284-305 (Diocletianus császár uralkodása: a tetrarchia, négy császár együttes uralma)
i. sz. 303-311 (az utolsó nagy keresztényüldözés)
i. sz. 306-337 (Constantinus/Nagy Konstantin, az első keresztény császár uralkodása)
i. sz. 312 (a milvius-hídi csata: Constantinus/Konstantin legyőzi a pogány Maxentiust)
i. sz. 313 (a milánói edictum: szabad vallásgyakorlat a keresztényeknek)
i. sz. 325 (a nikaiai (niceai) első egyetemes katolikus zsinat: a Szentháromság dogmájának
kimondása)
i. sz. 375 (a hunok betörnek Európába, a nagy népvándorlás kezdete)
i. sz. 380 (a thesszalonikéi edictum: a kereszténység lesz a Római Birodalom államvallása)
i. sz. 410 (Alarik vizigótjai kifosztják Rómát)
i. sz. 451 (catalaunumi/mauriacumi csata: a hun Attila és a római Aetius eldöntetlen ütközete)
i. sz. 455 (Geiserik vandáljai kifosztják Rómát)
i. sz. 476 (a Nyugatrómai Birodalom bukása)

13,8 milliárd éve (az „ősrobbanás”)
4,6 milliárd éve (a Föld keletkezése)
3,5 milliárd éve (az első mikroszkópikus élőlények)
320-200 millió éve (Pangea őskontinens)
230-65 millió éve (a dinoszauruszok kora)
Őskor
i. e. 3.200.000 (Lucy australopithecus, a „hiányzó láncszem”)
i. e. 3.000.000-10.000 (paleolitikum)
i. e. 300.000 (Samu, a vértesszőlősi ősember)
i. e. 25.000 (a willendorfi Vénusz)
i. e. 20.000 (a lascaux-i barlang barlangrajzai)
i. e. 15.000 (az Altamira barlang barlangrajzai)
i. e. 10.000-8.000 (mezolitikum)
i. e. 10.000 (az utolsó jégkorszak [Würm] vége)
i. e. 9.000 (az első állatok és növények háziasítása)
i. e. 8.000-3.000 (neolitikum)
i. e. 5.000 (a Tordos-Vinca kultúra és a vonaldíszes edények kultúrája)
i. e. 5.000 (a Kökénydombi Vénusz – neolitikus idol)
i. e. 3.100-2.000 (Stonehenge)
Ókor
i. e. 3.300 (az ókor kezdete)
i. e. 3.000-1.200 (bronzkor)
i. e. 1.200-tól (vaskor)
Mezopotámia
i. e. 2.650 körül (Gilgames sumer király uralkodása)
i. e. 2.350 körül (Lugalzageszi sumer király uralkodása)
i. e. 2.300 körül (Sarrukín akkád király uralkodása)
i. e. 2.100-2.000 (III. uri dinasztia – Ur-Nammu és Sulgi uralkodása)
i. e. 1.800 körül (Samsi-Adad óasszír király uralkodása)
i. e. 1.790-1.752 (Hammurapi óbabiloni király uralkodása)
i. e. 1.595 (a hettiták elfoglalják és kifosztják Babilont)
i. e. 1.274 (a kádesi csata a hettiták és II. Ramszesz között)
i. e. 1.200 körül (a tengeri népek vándorlásának kezdete)
i. e. 1.200-900 (a Közel-Kelet sötét kora)
i. e. 730 körül (III. Tukulti-apil-éssara újasszír király és katonai reformer uralkodása)
i. e. 671 (az Újasszír Birodalom elfoglalja Egyiptomot)
i. e. 650 körül (az Újasszír Birodalom fénykora – Sennahérib és Assurbanipál uralkodása)
i. e. 612 (az Újbabiloni Birodalom elfoglalja Ninivét, az Újasszír Birodalom bukása)
i. e. 605-562 (Nabukodonozor újbabiloni király uralkodása, Babilon a világ legnagyobb városa)
i. e. 539 (az Óperzsa Birodalom elfoglalja Babilont, az Újbabiloni Birodalom bukása)
i. e. 559-530 (Nagy Kürosz óperzsa nagykirály uralkodása, az Achaimenida (Óperzsa)
Birodalom születése)
i. e. 525 (Kambüszész óperzsa nagykirály elfoglalja Egyiptomot)
i. e. 490 (a görög városállamok Marathónnál legyőzik Dareiosz óperzsa nagykirályt)
i. e. 480 (Xerxész óperzsa nagykirály görög hadjárata: a thermopylaei perzsa győzelem, Athén
kifosztása, majd a szalamiszi és plataiai perzsa vereség)
i. e. 336-323 (Nagy Sándor uralkodása és világhódító hadjárata, az Achaimenida (Óperzsa)
Birodalom bukása)
i. e. 250 körül (Arszakész megalapítja a Párthus Birodalmat)
i. e. 53 (a carrhaei csata: párthus győzelem a rómaiak fölött)
i. sz. 224 (a Párthus Birodalom bukása, a Szászánida (Újperzsa) Birodalom születése)
i. sz. 651 (a Szászánida (Újperzsa) Birodalom bukása, az arabok felemelkedése)
Izrael
i. e. 1.050 körül (Izrael állam alapítása)
i. e. 950 körül (Salamon zsidó király uralkodása, Izrael állam fénykora)
i. e. 722/721 (az Újasszír Birodalom elfoglalja Jeruzsálemet)
i. e. 587 (az Újbabiloni Birodalom elfoglalja Jeruzsálemet, a babiloni fogság kezdete)
i. e. 63 (a Római Birodalom elfoglalja Jeruzsálemet)
i. sz. 66-70 (a sikertelen nagy zsidó háború Róma ellen)
Egyiptom
i. e. 3.000-2.650 (archaikus kor)
i. e. 3.000 (Ménész fáraó uralkodása)
i. e. 2.650-2.100 (Óbirodalom)
i. e. 2.500 körül (a gízai piramisok építése)
i. e. 2.050-1.650 (Középbirodalom)
i. e. 1.850 körül (III. Szeszósztrisz/Szenuszert fáraó uralkodása)
i. e. 1.550-1.050 (Újbirodalom)
i. e. 1.400-as évek (a Thotmesz nevű fáraók és Hatsepszut kora)
i. e. 1.468 (a megiddói csata, III. Thotmesz győzelme a mai Szíriában)
i. e. 1.300-as évek (III. és IV. Amenhotep (Ehnaton), illetve Tutenkhamon fáraók uralkodása)
i. e. 1.200-as évek (a Ramszesz nevű fáraók uralkodása)
i. e. 1.274 (a kádesi csata a hettiták és II. Ramszesz között)
i. e. 1.200 körül (a tengeri népek vándorlásának kezdete)
i. e. 671 (az Újasszír Birodalom elfoglalja Egyiptomot)
i. e. 525 (Kambüszész óperzsa nagykirály elfoglalja Egyiptomot)
i. e. 332/331 (Nagy Sándor elfoglalja Egyiptomot, Alexandria alapítása)
i. e. 323-30 (a makedón Ptolemaida-dinasztia Egyiptom élén)
i. e. 30 (Kleopátra öngyilkossága, Egyiptom római provinciává válik)
i. sz. 1.822 (Champollion megfejti a hieroglifákat)
Hellasz
i. e. 2.200-1.100 (görög bronzkor: a minószi, a mükénéi és a kükladikus civilizációk)
i. e. 2.000-1.700 (a minószi régi paloták kora)
i. e. 1.700-1.450 (a minószi új paloták kora)
i. e. 1.450 körül (mükénéi hódítás Krétán, a minószi kultúra bukása)
i. e. 1.100-750 (sötét kor)
i. e. 900 körül (a dór vándorlás)
i. e. 776 (az első olympiai játékok)
i. e. 750-480 (archaikus kor)
i. e. 632 (a külóni vérbűn)
i. e. 621 (Drakón törvényei: az athéni törvények első írásba foglalása)
i. e. 594 (Szolón törvényei: az athéni timokratikus alkotmány)
i. e. 560-527 (Peiszisztratosz Athén türannosza)
i. e. 510 (Hippiasz türannosz elűzése Athénból)
i. e. 508 (Kleiszthenész törvényei: a phüléreform)
i. e. 490 (a marathóni csata: görög szárazföldi győzelem Dareiosz perzsái fölött)
i. e. 480 (a szalamiszi csata: görög tengeri győzelem Xerxész perzsái fölött)
i. e. 479 (a plataiai csata: görög szárazföldi győzelem Xerxész perzsái fölött)
i. e. 480-323 (klasszikus kor)
i. e. 478 (Athén megalapítja a perzsaellenes déloszi szövetséget)
i. e. 465-429 (a Periklész-féle aranykor Athénban)
i. e. 431-404 (a peloponnészoszi háború Athén és Spárta között)
i. e. 404-371 (a spártai hegemónia évei)
i. e. 371-362 (a thébai hegemónia évei)
i. e. 336-323 (Nagy Sándor uralkodása: a Makedón Birodalom születése)
i. e. 323-30 (hellénisztikus kor)
i. e. 168 (a püdnai csata: a Római Birodalom legyőzi Makedóniát, amely római provincia lesz)
i. e. 64 (Pompeius bevonul Szíriába, a Szeleukida Birodalom bukása)
i. e. 31 (az actiumi csata: Octavianus legyőzi Antonius és Kleopátra hajóhadát)
i. e. 30 (Kleopátra öngyilkossága, a Ptolemaida Egyiptom római provinciává válik)
Róma
i. e. 753 (Róma monda szerinti alapítása)
i. e. 753-510 (a királyság kora)
i. e. 510-27 (a köztársaság kora)
i. e. 451 (a XII táblás törvények: írásba foglalják Rómában a törvényeket)
i. e. 396 (Veii elfoglalása, az etruszkok legyőzése)
i. e. 390 (a Brennus vezette gallok kifosztják Rómát)
i. e. 367 (Leges Liciniae Sextiae: a 2 consul közül az egyik plebeius)
i. e. 343-290 (a három samnis háború, Közép-Itália meghódítása)
i. e. 290-282 (a tarentumi háború, Dél-Itália, vagyis Magna Graecia meghódítása)
i. e. 265 (egész Itália római uralom alá kerül)
i. e. 264-241 (az első pun háború)
i. e. 218-201 (a második pun háború)
i. e. 216 (a cannaei csata: Hannibál győzelme Róma felett)
i. e. 202 (a zamai csata: Cornelius Scipio győzelme Hannibál felett)
i. e. 168 (a püdnai csata: Róma legyőzi Makedóniát, amely provincia lesz)
i. e. 149-146 (a harmadik pun háború)
i. e. 102/101 (Caius Marius legyőzi az Itáliába betörő teutonokat és kimbereket)
i. e. 80-as évek (polgárháború Marius és Sulla, a néppárt és az optimaták között: Sulla Róma
diktátora lesz)
i. e. 73-71 (a Spartacus-féle rabszolgafelkelés)
i. e. 64 (Pompeius bevonul Szíriába, a Szeleukida Birodalom bukása)
i. e. 60 (az első triumvirátus: Caesar, Pompeius, Crassus)
i. e. 58-52 (Caesar meghódítja Galliát)
i. e. 53 (a carrhaei csata: hatalmas párthus győzelem a rómaiak fölött, Crassust lefejezik)
i. e. 48 (a pharsalosi csata: Caesar legyőzi Pompeiust)
i. e. 46-44 (Caesar diktatúrája Rómában)
i. e. 44. március 15. (Caesar meggyilkolása)
i. e. 43 (a második triumvirátus: Octavianus, Marcus Antonius, Lepidus)
i. e. 42 (a philippi csata: a második triumvirátus legyőzi Caesar gyilkosait)
i. e. 31 (az actiumi csata: Octavianus legyőzi Antonius és Kleopátra hajóhadát)
i. e. 30 (Kleopátra öngyilkossága, a Ptolemaida Egyiptom római provinciává válik)
i. e. 27 - i. sz. 476 (a császárkor)
i. e. 27 - i. sz. 284 (a principátus kora: a császár a Szenátus első embereként uralkodik)
i. e. 27 - i. sz. 14 (Augustus császár uralkodása)
i. sz. 6-9 (a sikertelen pannon-dalmata felkelés Pannoniában)
i. sz. 43 (Savaria, a mai Szombathely alapítása)
i. sz. 68 (Nero császár öngyilkossága, kihal a Iulius-Claudius-dinasztia)
i. sz. 98-117 (Traianus császár uralkodása, a Római Birodalom eléri legnagyobb kiterjedését)
i. sz. 161-180 (Marcus Aurelius császár uralkodása, a kvád-markomann háborúk Pannoniában)
i. sz. 193 (Septimius Severust Pannoniában császárrá kiáltják ki)
i. sz. 193-235 (Pannonia fénykora, a Severus-dinasztia uralkodása)
i. sz. 3. század közepe (a katonacsászárok kora, a nagy válság évtizedei)
i. sz. 284-476 (a dominátus kora: a császár nyílt egyeduralkodóként uralkodik)
i. sz. 284-305 (Diocletianus császár uralkodása: a tetrarchia, négy császár együttes uralma)
i. sz. 303-311 (az utolsó nagy keresztényüldözés)
i. sz. 306-337 (Constantinus/Nagy Konstantin, az első keresztény császár uralkodása)
i. sz. 312 (a milvius-hídi csata: Constantinus/Konstantin legyőzi a pogány Maxentiust)
i. sz. 313 (a milánói edictum: szabad vallásgyakorlat a keresztényeknek)
i. sz. 325 (a nikaiai (niceai) első egyetemes katolikus zsinat: a Szentháromság dogmájának
kimondása)
i. sz. 375 (a hunok betörnek Európába, a nagy népvándorlás kezdete)
i. sz. 380 (a thesszalonikéi edictum: a kereszténység lesz a Római Birodalom államvallása)
i. sz. 410 (Alarik vizigótjai kifosztják Rómát)
i. sz. 451 (catalaunumi/mauriacumi csata: a hun Attila és a római Aetius eldöntetlen ütközete)
i. sz. 455 (Geiserik vandáljai kifosztják Rómát)
i. sz. 476 (a Nyugatrómai Birodalom bukása)

A love music like Yesterday by beatels

یه آهنگ از مصطفی مسلمی بساز

subtle sounds of balalaika, sad Russian chant, looped background music. Sometimes you can hear a pipe and a psaltery

rap song, melodic, hooks

Generation Hitman

neat suspense and mystery music

Create a Afro House Song

musique pop bretonne avec guitare basse batterie cornemuse et bombarde. 140bpm

rock blues black river

Algerian 2024 rap hip hop drill

We use cookies

We use cookies to ensure you get the best experience on our website. For more information on how we use cookies, please see our cookie policy.

By clicking "Accept", you agree to our use of cookies.